Eger, a bikavér hazája

Eger, a bikavér hazája
Lakosok száma: 56 317 fő
Státusa: megyei jogú város
Telefon körzetszám: 36

Polgármesteri hivatal adatai

Cím: 3300 Eger, Dobó tér 2.
Telefon: 36 523-750

Leírás Kedvencekhez Nyomtatás

Eger Heves megye székhelye, Északkelet-Magyarország egyik legszebb történelmi városa.


Eger jelentős oktatási és kulturális központ számos világhírű múzeummal és műemlékkel, melyek közül kiemelkedő az egri vár. Az egri borvidék központjaként a legjelentősebb magyar bortermelők közé tartozik. Az egri bikavér külföldi piacokon is ismert.

A mai város történetének kezdete Szent István idejére tehető, aki az első öt magyar püspökség egyikét alapította Egerben. Egyházi kötődése mind a város szerkezetét, mind történetét meghatározza. 1204-ben itt halt meg Imre király, akit fiával, III. Lászlóval temettek el.

A vár kiépítése a tatárjárást követően kezdődött. Kiváltságokat kapott Nagy Lajos királyunktól, igazi fellendülése azonban Hunyadi Mátyás uralkodása idejére tehető, aki többször is megfordult a hévizes városban, sőt országgyűlést is tartott falai közt. Építészetileg is termékeny volt e reneszánsz időszak, hisz két nagy építtető püspöke is akadt: Beckensloer János és később Bakócz Tamás, mindkettő későbbi esztergomi érsek.

A vár a török veszedelem kezdetén végvári funkciókat nem láthatott el. 1549-ben Dobó István került kapitányként az erődítmény élére, és ő építette ki ellenállásra képes hadászati objektummá. 1552. szeptember 11-én két diadalmas török sereg egyesült Eger falai alatt, ám több mint egy hónapos heves ostrom és rohamok sem törték meg a várat védő, alig 2000 főnyi védősereget. 1560 után Eger hadászati kulcsponthelyzetét felismerve többször is korszerű erődítési munkálatokat végeztek a várban, ám azt 1596-ban az idegen védősereg feladta a töröknek. A város 1687-ben szabadult fel, heves ostromot követően. Hadászati jelentőségét elvesztette, és 1702-ben csak azért nem robbantották fel teljes egészében a várat, mert a költségek igen magasra rúgtak volna. Maga Rákóczi a szabadságharc alatt többször is tartotta itt.

Eger mai arculata főként a XVIII. században alakult ki, az Óváros utcarendszere azonban - Magyarországon szinte egyedülállóan - a kora középkori állapotot idézi. 1804-ben a város érseki rangot kapott. Eger a templomok városa: számuk több tucatot tesz ki.

A múlt század végi nagy fellendülés Egert elkerülte, a város nem kapott vasúti fővonalat. Így csendes múzeumvárosként érte meg 1945-öt, amiután jelentős iparosítást vittek végbe. A város arculatát azonban - szerencsére - ez túlzóan nem torzította: Eger ma Magyarország elismerten egyik legszebb városa.

 

Forrás: www.egeronline.com